Denevr
Ezek az igen klns emlsk az egyetlenek, akik replni tudnak. Valsznleg ezzel a repl az emlssel akartk felruhzni a vmprokat, hogy bvtsg klnleges kpessgeik listjt. Most egy pr sz ezekrl a kis bestikrl. Ezek az izk mr 50 milli ve regisztrltak. Tegyk meg nk is! Szval.. iz...8 cm esek voltak akkor.A cicknyszer rgcslkbl alakulhattak ki. Profilbl, ha elg homlyos a kp, taln felismerjk ket. Megjelens: brszrnyuk van, szrsek, hasoldaluk vilgosabb , mint a ht... Szrnyuk, azaz vitorljuk (h) 15 cm. (h) -t sem rik el. DE! A trpusi risok megkzeltik a 2 mtert. Ez lehet rvid, kerek vagy hossz, keskeny. Mells vgtagjuk fejlett. A felkar rvid s ers, az alkar orscsontja igen hossz. A hvelykujj rvid, rendszerint grbe karomban vgzdik.A mells vgtag tbbi ujja megnylt,ez feszti ki a szrny replhrtyjt.Ezek a test kt oldaln erednek ( csordoglnak, mint a hegyi patak); nem csak a mells vgtag, hanem a hts vgtag s a farok is rszt vesz a tmasztsukban, st sok faj esetben egy sarkanty is feszti a hrtyt. Hapci.. elnzst. Szval a denevrek, mint jmagam szrnya tulajdonkppen fels s als brrtegbl ll; a mells s a htuls vgtagprjt szshoz hasonl mdon mozgatja. A szrny- sok unalmas dolog jvoltbl-pihenhelyzetben- mintegy a testre csukdik.
letmd
Igen sok denevrfaj ltezik, s ezek klnbz jelleg lhelyeket npestenek be. letmdjuk azonban-fajtl fggetlenl- szinte mindegyikknl jrszt azonos: gy pldul jszakai llatok (mg j), fszket nem ptenek(jl is nznnk ki),pihenhelykn fejjel lefel lgnak.
Trsas letmdak, az v nagy rszt kolnikban tltik. Vannak azonban magnyosan pihen fajok is.
|